St. King Ladislaus and the Council of Szabolcs (1092)

• Authors: Szabolcs Anzelm
• Languages of publication: EN

Abstracts

EN

The present article examines the council of Szabolcs (1092) on the political, legal and ecclesiastical field. Firstly, the conciliar and canonical disciplinary background in Hungary is explained in order to show in the next part of the paper the importance, proceeding and provisions of the council of Szabolcs. Then, the precise survey of proceeding and provisions of the council is made with analysis of the content of the chapters and their textual correlation. In the conclusion is stressed that the council’s chapters standing close to the Eastern discipline are derived from universal canonical collections, and that the above-mentioned council should be regarded as first step in the longer process of reception of the Gregory VII’s canonical reform.

Keywords

EN

Canonical law; medieval Hungary; council; Szablocs; Gregory VII; king Ladislaus

• Publisher: Uniwersytet Kardynała Stefana Wyszyńskiego w Warszawie
• Journal: Saeculum Christianum. Pismo Historyczne
• Year: 2018
• Volume: XXV
• Pages: 124-139

Contributors

author

Szabolcs Anzelm

References

• Bartlett R., The Making of Europe. Conquest, Colonization and Cultural Change 950-1350, Harmondsworth 1994, s. 60-84.
• Blumenthal U-R., The Papacy and Canon Law in the Eleventh-Century Reform, „Catholic Historical Review” 84 (1998), s. 201-218.
• Constable G., Past and Present in the Eleventh and Twelfth Centuries: Perceptions of Time and Change, in: L’Europa dei secoli XI e XII fra novità e tradizione. Sviluppi di una cultura (Miscellanea del centro di studi medioevali 12), Milan 1989 s. 135-170.
• Dură N., The Ecumenity of the Councill in Trullo: Withesses of the Canonical Tradition in East and West, in: Nedungatt G., Featherstone M. (eds.), The Council in Trullo revisited (Kanonika 6), Roma 1995, s. 229-262.
• Erdő P., Az egyházmegyei zsinat intézménye a történelemben, in: Erdő P., Egyházjog a középkori Magyarországon, Budapest 2001, s. 19-24.
• Erdö P., Storia della scienza del diritto canonico. Una introduzione, Roma 1999, s. 53.
• Erdö P., Storia delle Fonti del Diritto Canonico (Istituto di Diritto Canonico San Pio X, Manuali 2), Venezia 2008, s. 71-72.
• Faulkner, Th., Law and Authority in the Early Middle Ages. The Frankish leges in the Carolingian Period, Cambridge 2016, s. 46-47.
• Fejér G. (ed.), Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, Buda 1829, s. 420.
• Fowler-Magerl L., Clavis Canonum. Selected Canon Law Collections Before 1140 (MGH Hilfsmittel 21), Hannover 2005, s. 157-158.
• France J., Patronage and the appeal of the First Crusade, in: Phillips J. (ed.), The First Crusade. Origins and impact, Manchester-New York 1997. 5-20.
• Fuhrmann H., Einfluss und Verbreitung der pseudoisidorischen Falschungen, III (MGH Schriften XXIV/3), Stuttgart 1974, s. 784-1005.
• Fuhrmann H., Germany in the High Middle Ages c. 1050 – 1200 (transl. Reuter, T.), Cambridge 1995, s. 73-77.
• Gaudemet J., Église et cité. Histoire du droit canonique, Paris 1994, s. 522.
• Hinschius P. (ed.), Decretales Pseudo-Isidorianae et Capitula Angilramni, Lipsiae 1863, s. 22-24.
• Hinschius P. (ed.), Decretales Pseudo-Isidorianae et Capitula Angilramni, Lipsiae 1863.
• Kéry L., Canonical Collections of the Early Middle Ages (ca. 400-1140). A Bibliographical Guide to the Manuscripts and Literature (History of Medieval Canon Law I), Washington, D.C. 1999, s. 100-114.
• Komáromi L., A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban, Budapest 2013, s. 104-120.
• Kostick C., The Social Structure of the First Crusade, Leiden-Boston 2008, s. 159-186.
• Kristó G. (ed.), Korai magyar történeti lexikon, Budapest 1994, s. 527, 591.
• Kristó, Gy., Magyarország története 895-1301, Budapest 1998, s. 96-97.
• Makk F. – Thoroczkay, G. (eds.), Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemből (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22), Szeged 2006, s. 85, 146-147.
• Mezey B. (ed.), Magyar jogtörténet, Budapest 1996, s. 224, 231.
• Mikó G., Szent István király törvényeinek legrégibb kézirata. Az Admonti kódex, in: Bárány A., Dreska G., Szovák K. (eds.), Arcana tabularii: Tanulmányok Solymosi László tiszteletére, II. Debrecen-Budapest 2014, s. 723-732.
• Mikó G., Szent István törvényeinek XVI. századi kézirata Lőcse város levéltárában, „Fons: Forráskutatás és történelmi segédtudományyok” 18/2 (2011), s. 111-145.
• Patrologiae cursus completus. Series Latina (ed. I-P. MIGNE, I-CCXXI, Lutetiae Parisiorum 1844-1864.
• Péterffy C. (ed.), Sacra concilia Ecclesiae Romano – Catholicae in Regno Hungariae celebrata, Posonii 1742, s. 1-13.
• Plöchl W., Geschichte des Kirchenrechts, Wien-München 1962, s. 88-89, 108.
• Potthast, A. (ed.), Regesta Pontificum Romanorum inde ab a. post Christum natum MCXCVIII ad a. MCCCIV, I-II. Berlin 1875 no. 2785.
• Somerville R., Pope Urban II’s Council of Piacenza, March 1-7, 1095, Oxford 2011.
• Stickler, A., Historia iuris canonici latini, vol. I. Historia fontium, Roma 1950, s. 131-140.
• Szentirmai A., Die ungarische Diözesansynode im Spätmittelalter, „Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung” 47 (1961), s. 266-292.
• Szuromi Sz. A., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok a Dionysio-Hadriana gyűjteményben, „Kánonjog” 2 (2000), s. 87-95, 90, 93.
• Szuromi Sz. A., Anselm of Lucca as a Canonist. Critical summary on importance of the Collectio Anselmi Lucensis, „Rivista internazionale di diritto comune” 16 (2005), s. 225-239.
• Szuromi Sz. A., Az egyházi intézményrendszer története (Szent István Kézikönyvek 15), Budapest 2017, s. 111-114.
• Szuromi SZ. A., Az első három Esztergomi Zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a XII. században, „Magyar Könyvszemle” 115 (1999), s. 377-409.
• Szuromi SZ. A., Fejezetek az egyházi jogalkotás történetéből. Források és intézmények (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/15), Budapest 2011, s. 86-100.
• Szuromi Sz. A., Some observations on BAV Reg. lat. 325 as a witness of Anselm of Lucca’s Collection, „Ius Ecclesiae” 15 (2003), s. 799-810.
• Szuromi Sz. A., Szempontok az 1307. évi Udvardi Zsinat kánonjogtörténeti vonatkozásaihoz, „Iustum Aequum Salutare” IX/2 (2013), s. 105-110.
• Szuromi SZ. A., The Constitutions of the Fourth Lateran Council (1215) according to its Theological, Canonical and Historical Aspects, „Rivista Internazionale di diritto comune” 15 (2004), s. 185-199.
• Szuromi, Sz. A., Medieval Canon Law – Sources and Theory – (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/12), Budapest 2009, s. 151-153.
• Ullmann W., A Short History of the Papacy in the Middle Ages, London 1972, s. 142.
• Waldmüller L., Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende Arpaden (1311) [Konziliengeschichte A], Paderborn-München-Wien-Zürich 1987s. 188-200.
• Wasserschleben, R. G. A., Reginonis abbatis Prumiensis Libri duo de synodalibus causis et disciplinis ecclesiasticis, Leipzig 1840.
• Závodszky L., A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (függelék: a törvények szövege), Budapest 1904, s. 141-165.