Smartphones and social media as status symbol of Gen Z

• Authors: Szabó Dóra , Dani Erzsébet

Title variants

PL

Smartfony i media społecznościowe jako symbol statusu Gen Z

DE

Smartphones und soziale Medien als Symbol des Gen-Z-Status

• Languages of publication: EN

Abstracts

EN

Smartphones have led to the formation of new habits and behavioral patterns and are the most widespread infocommunication tool today. They also appear as status symbols among the Z and Alpha generations. This tool performs an important role in the lives of the younger generation and impacts social media platforms; which has led to further questions. This is a particularly important topic nowadays because the area of media awareness does not only refer to the family, but also encompasses educational institutions that contribute to the promotion of conscious use of the media. A PILOT survey was used with the goal of mapping out how students relate to their phones. This survey was the right choice because it is one of the cornerstones of education for proper media behavior and critical thinking. In the course of the research, I asked young people aged 13-19 what they thought about status symbols, how they related to their smartphones, what role they took on social media when they encounter a multitude of influencers.

PL

Smartfony wytworzyły nowe nawyki i wzorce zachowań i są obecnie najbardziej rozpowszechnionym narzędziem informacyjno-komunikacyjnym. Pojawiają się również jako symbole statusu wśród pokoleń Z i Alpha. To narzędzie odgrywa ważną rolę w życiu młodego pokolenia i ma wpływ na platformy mediów społecznościowych, co doprowadziło do dalszych pytań. To szczególnie ważny temat w dzisiejszych czasach, ponieważ obszar świadomości medialnej to nie tylko rodzina, ale także instytucje edukacyjne, które przyczyniają się do promocji świadomego korzystania. Wykorzystano ankietę PILOT, aby określić, w jaki sposób uczniowie odnoszą się do swoich telefonów. Ta ankieta była właściwym wyborem, ponieważ jest jednym z fundamentów edukacji w zakresie właściwego zachowania medialnego i krytycznego myślenia. W trakcie badania zapytałem młodych ludzi w wieku 13-19 lat, co myślą o symbolach statusu, w jaki sposób odnoszą się do swoich smartfonów, jaką rolę pełnią w mediach społecznościowych, gdy spotykają się z wieloma influencerami.

DE

Die Smartphones führten zur Entstehung von neuen Gepflogenheiten und Mustern von Verhaltensweisen und gelten heutzutage als das meist verbreitete Informations- und Kommunikationswerkzeug. Sie erscheinen auch als Statussymbole in den Generationen Z und Alpha. Dieses Werkzeug spielt eine wichtige Rolle im Leben der jungen Generation und beeinflusst die Plattformen der sozialen Medien, was zu weiteren Fragen führte. Es ist ein besonders heikles Thema heute, denn der Bereich des Medienbewusstseins umfasst nicht nur die Familie, sondern auch die Bildungseinrichtungen, die zur Verbreitung einer bewussten Nutzung beitragen. Man benutzte die Umfrage PILOT, um zu bestimmen, wie die Schüler ihre Handys betrachten. Sie war eine gute Wahl, weil sie eines der Fundamente der Bildung im Bereich des geeigneten Medienverhaltens und des kritischen Denkens ist. Während der Untersuchung fragte ich die jungen Leute im Alter von 13 bis 19 Jahre, was sie von den Statussymbolen denken, wie sie ihre Smartphones betrachten, welche Rolle sie in den sozialen Medien spielen, wenn sie sich mit vielen Influencern treffen.

Keywords

EN

status symbol; smartphones; social media; media literacy; influencer

PL

symbol statusu; smartfon; media społecznościowe; umiejętność korzystania z mediów; influencer

DE

Statussymbol; Smartphone; soziale Medien; Fertigkeit; die Medien zu nutzen; Influencer

• Publisher: The Nicolaus Copernicus Public Provincial Library in Torun, Poland
• Journal: Folia Toruniensia
• Year: 2022
• Volume: 22
• Pages: 87-111

Dates

published

2022-11-09

Contributors

author

Szabó Dóra

• University of Debrecen, Hungary

author

Dani Erzsébet

• University of Debrecen, Hungary

References

• András, K. (2014). Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században. Human Researches Magazin. https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwi66o-S9bT6AhVRlosKHW68BTEQFnoECBIQAQ&url=https%3A%2F%2Fneemt-lk-forr.com%2Fen%2Fuj-konyvek8ih73422t8p&usg=AOvVaw2fp0EqNP2Z28ZZBTTh5HXX.
• Bauer, H., Reichardt, T., Barnes, S., & Neumann, M. (2005). Driving Consumer Acceptance of Mobile Marketing: The Theoretical Framework and Empirical Study, Journal of Electronic Commerce Research, 6(3), 181–191.
• Borbély H. (2015). Az Y és a Z generáció és a technológia legújabb vívmányai Fogyasztói magatartásuk elemzése a műszaki cikkek tekintetében [Thesis, Budapesti Gazdasági Főiskola]. http://dolgozattar.repozitorium.uni-bge.hu/3868/1/SZAKDOLG_Borb%C3%A9ly_Henrietta.pdf.
• Bővösvölgy. (2020). Influenszerekről általában. Bővösvölgy, 5-10. https://buvosvolgy.hu/tudastar/cikk/Influenszerekrol_altalaban.
• Cilip. (2011) Information literacy: definition. Cilip. http://www.cilip.org.uk/getinvolved/advocacy/information-literacy/Pages/definition.aspx.
• Csepeli Gy., Kígyós É., & Popper P. (2006) Magára hagyott generációk – Fiatalok és öregek a XXI. században. Saxum Kiadó.
• Dudás, G., & Boros, L. (2019). A közösségi gazdaság (sharing economy) definiálásának dilemmái. Tér és Társadalom, 33(1), 107–130. https://doi.org/10.17649/TET.33.1.3058.
• Duga, Zs. (2013). Tudomány és a fiatalok kapcsolata – irodalomkutatás [Doctoral dissertation, Pécsi Tudományegyetem]. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/duga_tudomany_es_a_fiatalok_kapcsolata_-_irodalomkutatas_2013.pdf.
• Európai Bizottság. (2014). Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról. Luxembourg. https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/information/publications/brochures/2014/the-eu-explained-regional-policy-making-europes-regions-and-cities-more-competitive-fostering-growth-and-creating-jobs.
• Felländer, A., Ingram, C., & Teigland, R. (2015). Sharing economy – Embracing change with caution. Näringspolitiskt Forum Rapport, 11, 1–70. https://www.semanticscholar.org/paper/THE-SHARING-ECONOMY-EMBRACING-CHANGE-WITH-CAUTION-Fell%C3%A4nder-Ingram/4740d0c80c6a4a623f5d73d8a1a30d5896bbc628.
• Friesen, N., & Lowe, S. (2011). The questionable promise of social media for education: connective learning and the commercial imperative. Journal of Computer Assisted Learning, 28(3), 1–12. https://doi.org/10.1111/j.1365-2729.2011.00426.x.
• Gatten, J. N. (2004). Student psychosocial and cognitive development: theory to practice in academic libraries. Reference Services Review, 32(2), 157–163. https://doi.org/10.1108/00907320410537676.
• Gikas, J., & Grant M. M. (2013). Mobile computing devices in higher education: Student perspectives on learning with cellphones, smartphones & social media. The Internet and Higher Education, 19, 18-26. https://doi.org/10.1016/j.iheduc.2013.06.002.
• Gil, L. A., Kwon, K. N., Good, L. K., & Johnson, L. W. (2012). Impact of self on attitudes toward luxury brands among teens. Journal of Business Research, 65(10), 1425–1433. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2011.10.008.
• Grecsó, K. (2018, October 5). Influenszerek. Élet És Irodalom, 62(40). https://www.es.hu/cikk/2018-10-05/grecso-krisztian/influenszerek-.html.
• Greenhow C. (2011). Youth, Learning, and Social Media. Journal of Educational Computing Research, 45(2), 139–146. https://doi.org/10.2190/EC.45.2.a.
• Guld Á. (2020, June 19). A B2B influenszer kampányok olyan értékeket közvetítenek, mint az innováció, a közösségiség, az interakció, a bizalom, a nyíltság és a kölcsönös felelősségvállalás. HelloBiznisz. https://hellobiznisz.hu/markaepites-es-influencer-interjusorozat-guld-adam/.
• Herzog, Cs. (2016). A médiatudatossággal kapcsolatos nevelés iskolai gyakorlata – dokumentumelemzés. Edukacja – Technika – Informatyka, 1(15), 269-279. http://dx.doi.org/10.15584/eti.2016.1.37.
• Herzog, Cs. (2021) Pillanatkép a médiaműveltség hazai helyzetéről 2020-ban. In K. Eszterházy (Ed.), Agria Média 2020. (pp. 9–23). Egyetem Líceum Kiadó. https://doi.org/10.17048/AM.2020.9.
• Heszler R. (2004). Laza célcsoport, szerintem. A fiatalok, mint vá¬sárlók. Figyelő, 48(52-53), 38–39.
• Holfmeister-Tóth Á. (2014). A fogyasztói magatartás alapjai. Akadémiai Kiadó.
• Horváth, Zs. (2013) A médiatudatosságra nevelés. Tények, reflexiók, példák. In V. Nagy-Király (Ed.), Médiatudatosság az oktatásban (pp. 17–24). OFI.
• Isaksen, K. J., & Roper, S. (2012). The Commodification of Self-Esteem: Branding and British Teenagers. Psychology & Marketing, 29(3), 117–136. https://doi.org/10.1002/mar.20509.
• Islam, T., Wei, J., Sheikh, Z., Hameed, Z., & Azam, R. I. (2017). Determinants of compulsive buying behavior among young adults: The mediating role of materialism. Journal of Adolescence, 61(1), 117–130. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2017.10.004.
• Kerekes S. (2014, September 8). Enyém, tiéd, miénk – Birtoklás helyett megosztás. Recity. https://recity.hu/enyem-tied-mienk-birtoklas-helyett-megosztas/.
• Koltay, T. (2009). Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás. Mediakuto. https://mediakutato.hu/cikk/2009_04_tel/08_mediamuveltseg_digitalis_irastudas.
• Kotler P. – Keller K. (2012). Marketingmenedzsment. Akadémia kiadó.
• La Ferle, Carrie & Chan, Kara. (2008). Determinants for materialism among adolescents in Singapore. Young Consumers, 9(3), 201–214. https://doi.org/10.1108/17473610810901633.
• Malhotra K. N., & Simon J. (2009) Marketingkutatás. Akadémia kiadó. https://doi.org/10.1556/9789630598675.
• McCormick M. (1983). Critical Thinking and Library Instruction. RQ, 22(Summer), 339–342.
• McCorquodale, S. (2019). How social media influencers are shaping our digital future. Bloomsbury Business.
• Moscaritolo, A. (2016, November 23). Liar, iPhone on Fire? Report Says Android Users More Honest. PcMag. https://www.pcmag.com/news/liar-liar-iphone-on-fire-report-says-android-users-more-honest.
• Mura L., & Lincényi M. (2015). Základy marketingu. Tribun.
• Nicholas, D., Rowlands, I., Clark, D., & Williams, P. (2011). Google Generation II: web behaviour experiments with the BBC. Aslib Proceedings, 63(1), 28–45.
• Opree, S. J., Buijzen, M., Van, E. A., & Valkenburg, P. M. (2014). Children’s Advertising Exposure, Advertised Product Desire, and Materialism: A Longitudinal Study. Communication Research, 41(5), 717–735. https://doi.org/10.1177/0093650213479129.
• Potter, W. J. (2015). Media literacy. SAGE Publications.
• Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon, 9(5), 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816.
• Prónay Sz. (2011). A fogyasztás, mint az identitás (ki)alakítója. Marketing & Menedzsment, 45(3), 21–31. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/548.
• PWC. (2015, Novemver 10). Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése. PWC. https://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2015/sharing_economy.html.
• Sági, M. (2006). A fiatalok szabadideje és a média. In Gabos E. (Ed.), A média hatása a gyermekekre és fiatalokra (pp. 140–149). Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület.
• Ságvári B. (2008). Az IT-generáció – Technológia a mindennapokban: kommunikáció, játék és alkotás. Új Ifjúsági Szemle, 6(4), 47–56.
• Siddiqui, S., & Singh T. (2016). Social Media its Impact and Positive and Negative Aspects. International Journal of Computer Applications Technology and Research, 5(2), 71–55. https://doi.org/10.7753/IJCATR0502.1006.
• Solomson M., Bamossy G., Askegaard S., & Hogg M. (2006). Consumer Behaviour. Prentice-Hall Inc.
• Szakál F., & Józsa L. (2018). A 21. század fogyasztója, avagy mi a fontos a fogyasztónak a modern világban. In A. Reisinger (Ed.), “Kulturális gazdaság”. Kautz Gyula Emlékkonferencia elektronikus formában megjelenő kötete (pp. 1-16). Széchenyi István Egyetem.
• Szántó Sz. (2005). „Mondd marketing, van még esélyed?” avagy be¬tekintés a fiatalok fogyasztói magatartásába. In Budapesti Gazdasági Főiskola
• Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakmai Füzetek (pp. 102-111). Budapesti Gazdasági Főiskola.
• Szűcs R. S. (2010). A minőség csak ezüstérmes? Márkaerő és a fiatalok racionális fogyasztói magatartásának összefüggései, Economica, 1, 70–77.
• Tari A. (2011). Z generáció. Tercium Kiadó.
• Tari A. (2013). Ki a fontos: Én vagy én. Tercium Kiadó.Törőcsik M. (2013). A Dél-Dunántúlon élő 15-29 éves fiatalok jellemzői (a tudomány iránti érdeklődés, informálódás, online magatartás, szabadidő, médiahasználat, értékek) – kutatási jelentés. Pécsi Tudományegyetem. https://docplayer.hu/17929484-Tamop-4-2-3-12-1-konv-2012-0016-tudomanykommunikacio-a-z-generacionak-projektvezeto-dr-torocsik-maria-pte-ktk-egyetemi-tanar.html.
• Törőcsik M., & Szűcs K. (2012). A fiatalok fogyasztása, tartalomfogyasztása – irodalomkutatás. Tudománykommunikáció a Z generációnak. Pécsi Tudományegyetem.
• Varga K. (2013). Az információtól a műveltségig: Az információs műveltség alapjai. L’Harmattan, Budapest.
• Varga K. (ed.). (2008). A 21. század műveltsége: E-könyv az információs műveltségről. PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet. http://mek.niif.hu/06300/06355/html/menu.htm.
• Vincze D. (2016). A Z generáció státuszfogyasztása szociológiai és marketing megközelítésben. EMOK XXII. Országos Konferencia – Hitelesség és értékorientáció a marketingben.
• Vincze, D. (2016). A Z generáció státuszfogyasztása szociológiai és marketing megközelítésben. In A. Fehér (Ed.), EMOK XXII. Országos konferencia 2016 Tanulmánykötet: Hitelesség és értékorientáció a marketingben (pp. 781–492). Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, Magyarország.
• Wills, J., Storcksdieck genannt Bonsmann, S., Kolka, M., & Grunert, K. (2012). European consumers and health claims: Attitudes, understanding and purchasing behaviour. Proceedings of the Nutrition Society, 71(2), 229–236. https://doi.org/10.1017/S0029665112000043.
• Wong, G. K. W. (2010). Facilitating Students’ Intellectual Growth in Information Literacy Teaching. Reference & User Services Quarterly, 50(2), 114–118. https://doi.org/10.2307/20865377.

Identifiers

DOI

10.12775/FT.2022.005