Lestár Gyulaffi’s Manuscripts and the Fragmentation of a Magnum Opus

• Authors: Bibor Máté János

Title variants

PL

Rękopisy Lestára Gyulaffi i podział Magnum Opus

DE

Handschriften Lestár Gyulaffis und die Einteilung des Magnum Opus

• Languages of publication: EN

Abstracts

EN

Lestár Gyulaffi (1556–1606?) was a secretary of the Greater Chancery of the Transylvanian Principality. Today, he is best-known as a writer of historical notes and commentaries. These records are considered an excellent source and therefore used by scholars researching the age. As the texts have not been recently published, researchers usually use the 19th-century text edition. However, looking at the original documents preserved in the ELTE University Library in Budapest, one realizes that Gyulaffi’s writings do not form a compact work, the 19th-century edition is largely a constructed text. In the present paper I will present what additional information can be obtained from the examination of the manuscripts.

PL

Lestár Gyulaffi (1556-1606?) był sekretarzem Wielkiej Kancelarii Księstwa Siedmiogrodu. Dziś najbardziej znany jest jako autor notatek i komentarzy historycznych. Zapisy te są uważane za doskonałe źródło i dlatego są wykorzystywane przez uczonych badających ten okres. Ponieważ teksty nie były ostatnio publikowane, badacze zazwyczaj posługują się XIX-wieczną edycją tekstów. Jednak patrząc na oryginalne dokumenty zachowane w BU UEL, można zauważyć, że pisma Gyulaffiego nie tworzą zwartego dzieła, XIX-wieczne wydanie jest w dużej mierze tekstem skonstruowanym. W niniejszym artykule przedstawię, jakie dodatkowe informacje można uzyskać z badania rękopisów.

DE

Lestár Gyulaffi (1556-1606?) war Sekretär der Großkanzlei des Fürstentums Siebenbürgen. Heutzutage ist er am meisten als Memoirschreiber und Autor von historischen Kommentaren bekannt. Seine Notizen sind eine hervorragende Quelle und werden von den Forschern, die sich mit dieser Epoche auseinandersetzen, gerne genutzt. Da die Texte zuletzt nicht veröffentlicht wurden, bedienen sich die Forscher gewöhnlich der Textedition aus dem 19. Jahrhundert. Doch wenn man die in der UB ELU aufbewahrten Originalschriften näher betrachtet, kann man erfahren, dass die Schriften Gyulaffis kein einheitliches Werk darstellen. Die Ausgabe aus dem 19. Jahrhundert ist größtenteils ein konstruierter Text. Im Beitrag schildere ich, welche zusätzlichen Informationen man aus der Analyse der Handschriften einholen kann.

Keywords

EN

16th century; humanists; Lestár Gyulaffi; István Szamosközy; Transylvanian Principality; diplomacy; records/notes; manuscript; letters; text edition; historiography

PL

XVI w.; humaniści; Lestár Gyulaffi; István Szamoskozy; Księstwo Siedmiogrodu; dyplomacja; zapisy/notatki; rękopisy; listy; edycja tekstu; historiografia

DE

16. Jahrhundert; Humanisten; Lestár Gyulaffi; István Szamoskozy; Fürstentum Siebenbürgen; Diplomatie; Einträge/Notizen; Handschriften; Briefe; Textedition; Geschichtsschreibung

• Publisher: The Nicolaus Copernicus Public Provincial Library in Torun, Poland
• Journal: Folia Toruniensia
• Year: 2021
• Volume: 21
• Pages: 9-29

Dates

published

2021-11-24

Contributors

author

Bibor Máté János

• University in Budapest, Hungary. Faculty of Humanities

References

• Baronyai Decsi, János. 1866. Magyar históriája 1592–1598, intr., ed. F. Toldy. Pest: Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál.
• Bartoniek, Emma. 1975. Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből, intr. T. Klaniczay, ed. Á. Ritoók[-Szalay], Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.
• Benkő, Josephus. 1789. “Ad lectorem! Præfatio editoris.” In W. de Bethlen, Wolffgangi de. Historia de rebus Transsilvanicis. Tomus quintus. Nunc primum e manuscripto editus, ed. J. Benkő, 1–36. Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. [1684–1690]. Historiarum Pannonico-Dacicarum libri X. [Keresd: Székesi Mihály].
• Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis. 1, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. 1782. Historia de rebus Transsylvanicis, 2, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. 1783. Historia de rebus Transsylvanicis, 3, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. 1785. Historia de rebus Transsylvanicis, 4, ed. J. Benkő., Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. 1789. Historia de rebus Transsylvanicis, 5, ed J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
• Bethlen, Wolffgangi de. 1793. Historia de rebus Transsylvanicis, 6, ed. J. Benkő. Cibinii: Hochmeister.
• Bibor, Máté János. [2021] “Gyulaffi Lestár diákévei.” In Valóságos könyvtár – könyvtári valóság: Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020, eds. P. Kiszl and N. Köntös, 17-27. Budapest: ELTE BTK KITI.
• Bibor, Máté János. 2005. “Gyulaffi Lestár lengyelországi követjárásai.” Annales Bibliothecae Universitatis de Rolando Eötvös Nominatae 12: 121–144.
• Bibor, Máté János. 2007. “Gyulaffi Lestár Erdélyben.” In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, eds. M. Balázs and Cs. Gábor, 495–507. Kolozsvár: Bolyai Társaság – Egyetemi Műhely Kiadó.
• Bibor, Máté János. 2015. “„Meg-írta a’ maga ideje-béli Erdélyi dolgokat” Gyulaffi Lestár följegyzéseinek, levelezésének és naplójának ma ismert töredékei.” In Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, eds. J. Jankovics et al., 127–140. Budapest: Reciti.
• Bibor, Máté János. 2020. “Gyulaffi Lestár született…, de mikor is? Avagy az információkészítés buktatói.” In Információközvetítés és közösségépítés – multifunkciós könyvtári hálózatok, eds. P. Kiszl and K. Németh, 31–39. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Könyvtár- és Információtudományi Intézet.
• Binder, Pál, ed. 1976. Utazások a régi Európában: Peregrinációs levelek, útleírások és naplók (1580–1709), intr., notes P. Binder. Bukarest: Kriterion.
• Bíró, Vencel, ed. [1941]. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Franklin.
• Bíró, Vencel, ed. 1993. Tűzpróba 1603–1613, intr. V. Bíró. Budapest: Akadémiai.
• Bod, Péter. 1766. Magyar Athenas. [Nagyszeben]: [s.n.].
• Fodor, Adrienne J. 1991. “A Szamosközy-kézirat könyvészeti leírása.” In Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából: Szamosközy István történetíró kézirata: XVII. század eleje: A nyelvemlék betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel, intr. E. E. Abaffy, A. J. Fodor, I. Sinkovics, notes, eds. E. E. Abaffy, S. Kozocsa, 10–12. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
• Gecsényi, Lajos. 1992. “Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében.” Történelmi Szemle 34: 95–106.
• Gherardi, Pietro. 1572. In foedus et victoriam contra turcas. Venetiis: Guerraea.
• Gyulaffi, Lestár. 1893. “Történeti maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. Történelmi Tár: 109–145, 193–231.
• Gyulaffi, Lestár. 1894. “Történelmi maradványai”, intr., ed. S. Szilágyi. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 1–80. Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Gyulafi, Lestár. 1881. “Följegyzései.”, Intr., ed. K. Szabó. In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 1–124.
• Budapest: A Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Gyulafy, Léstár. 1876. “Gyulafy Léstár följegyzése Dávid Ferencz fogsága s halála körülményeiről”, ed. E. Jakab. Keresztény Magvető 16: 193–195.
• [Gyulaffi, Lestár.] 1879. “Egy régi pestis recept”, [ed. K. Szabó/S. Szilágyi]. Századok 13: 442.
• Holban M., and M. M. Alexanderescu-Dersca Bulgaru, P. Cernovodeanu, eds. 1971. Călători străini despre ţările Române, 3, ed. Bucureşti: Editura Ştiinţifică.
• Horányi, Alexius. 1776. Memoria Hvngarorvm et provincialivm scriptis editis notorum [...], 2. Viennae: Posonii Loewius Posonii Typis Patzkoianis.
• Horváth, Cyrill. 1899. A régi magyar irodalom története. Budapest: Athenaeum.
• Klaniczay, Tibor, ed. 1964. A magyar irodalom története 1600-ig, ed. T. Klaniczay. Budapest: Akadémiai.
• Krizbai, Jenő. 1997. Nagyenyed: Bethlen Gábor Kollégium. Kolozsvár: Utilitas.
• Kultsár, István. 1805. Krónika A’ mohátsi veszedelemtől a’ bétsi békülésig Magyar országban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. Pest: Trattner.
• Makkai, László, and András Mócsy, ed. 2001. History of Transylvania: From the beginnings to 1606, 1. ed. L. Makkai and A. Mócsy, transl. by A. Chambers-Makkai et al. Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Highland Lakes, N.J.: Atlantic Research and Publ.
• Nagy, Iván. 1858. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal, 4, Pest: Beimel és Kozma.
• Nussbächer, Gernot. 1971. “Adatok Gyulafi Lestár utazásaihoz”, intr. B. K[eserű], Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, vol. 10–11: 37–42.
• Oborni, Teréz. 2003. “The Country Nobody Wanted: Some Aspects of the History of Transilvanian Principality.” In Specimina nova. Pars prima, Sectio mediaevalis: dissertationes historicae collectae per Cathedra Historiae Medii Aevi Modernorumque Temporum Universitatis Quinqueecclesiensis, 2: 101–107.
• Oborni, Teréz. 2011. “…quem historiae Transilvanicae patrem merito dixeris…” Az erdélyi történetírás atyja: Szamosközy István.”, Korunk 22(5): 16–21.
• Oborni, Teréz. 2013a. “Between Vienna and Constantinople: Notes on the Legal Status of the Principality of Transylvania.”, In: The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries, eds. G. Kármán and L. Kunčević, 67–89. Leiden – Boston: Brill.
• Oborni, Teréz. 2013b. “State and Governance in the Principality of Transylvania.” Hungarian Studies 27(2): 313–324. https://doi.org/10.1556/hstud.27.2013.2.8.
• Pálffy, Géza. 2009. The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century, transl. by Th. J. and H. D. DeKornfeld.
• Boulder, Colo.: Social Science Monographs – Wayne, N. J., CHSP – Budapest: Inst. of Habsburg History.
• Pintér, Jenő. 1930. A magyar irodalom a XVI. században. Budapest: Stephaneum.
• S[ipos]-Sárdi, Margit. 2014. Napló-könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt. Máriabesnyő: Attraktor.
• Sas, Péter. 2008. “A bonchidai Bánffy-kastély egykori kéziratgyűjteménye.” Magyar Könyvszemle 124: 56–61.
• Sebestyén, Józsa. 1905. Gyulafy Lestár történeti maradványainak művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest: Franklin.
• Seivert, Johann. 1801. “Sechster Beitrag zur Gelehrten-Geschichte der Siebenbürgischen Unger und Szekler.” Siebenbürgische Quartalschrift 7(1): 1–23.
• Szabó, Károly. 1881. “Gyulafi Lestár élete és munkái: Bevezetésül.”, In: Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 3–11. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• [Szabó, Károly]. 2008. “Kivonata a bonczidai könyvtárban lévő kéziratkötetnek.”, [ed. P. Sas]. Magyar Könyvszemle 124: 58–61.
• Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai, 1, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Szamosközy, István. 1876. Történeti maradványai 2, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Szamosközy, István. 1877. Történeti maradványai, 3, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Szamosközy, István. 1880. Történeti maradványai, 4, ed. S. Szilágyi. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Szekfű, Gyula. 1904. Adatok Szamosközy István történeti munkáinak kritikájához. Budapest: Barcza.
• Szekfű, Gyula. 1908. “Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről.” Századok 42: 217–244.
• Szenci, Molnár, Albert. 1604. Dictionarium Latinoungaricum. Noribergae: Hutter.
• Szilágyi, Sándor, ed. 1881–1910. Catalogus manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis, 1-2. Budapestini: [s. n.].
• Szilágyi, Sándor. 1858. “Erdély irodalomtörténete különös tekintettel történeti irodalmára.” Budapesti Szemle 1: 140–189.
• Szilágyi, Sándor. 1893. [“Előszó.”] In: L. Gyulaffi, Lestár, “Történeti maradványai.”, Történelmi Tár: 109–110.
• Szilágyi, Sándor. 1894. “Előszó.” In Magyar történelmi emlékek és naplók a XVI–XVIII. századokból, 2, 3–4. Budapest: Magyar Tud. Akad. Könyvkiadó-Hivatala.
• Szinnyei, József. 1896. Magyar írók élete és munkái, 4. Budapest: Hornyánszky.
• Szinnyei, József. 1980. Magyar írók élete és munkái, 4. [reprint] Budapest: Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
• Szinnyei, József. 2000. Magyar írók élete és munkái. CD-ROM. Budapest: Arcanum.
• Szinnyei, József. 2006. “Magyar írók élete és munkái.” Hungarian Electronic Library. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm.
• Tóth, István. 2001. A gyulafehérvári humanista költészet antológiája: „Költők virágoskertje.” Budapest: Accordia.
• Tóth, Zsombor, 2017. “Cserei másol… A kora újkori íráshasználat mellőzött kontextusairól.” In Tóth, Zsombor. A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos irodalmi nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, 277–303. Budapest: Reciti.
• Tóth, Zsombor. 2015. “Kéziratos nyilvánosság a kora újkori magyar nyelvű íráshasználatban: medialitás és kulturális másság.” Irodalomtörténeti Közlemények 119: 625–650.

Notes

EN

I would like to thank Margit Sárdi, Emőke Szilágyi, and the librarians of the University Library of the ELU for their generous help.

PL

Chciałbym podziękować Margit Sárdi, Emőke Szilágyi oraz bibliotekarzom z Biblioteki Uniwersyteckiej UEL za ich hojną pomoc.

DE

Ich möchte mich bei Margit Sárdi, Emőke Szilágyi sowie den Bibliothekaren aus der Universitätsbibliothek der UEL für ihre große Unterstützung herzlich bedanken

Identifiers

DOI

10.12775/FT.2021.001