The Unchanging Representation of the 1956 Revolution in Public Art in Budapest

• Authors: Melinda Harlov-Csortán

Title variants

PL

Niezmienne sposoby reprezentowania powstania węgierskiego 1956 roku w sztuce publicznej Budapesztu

Abstracts

PL

Węgry, a zwłaszcza ich stolica, Budapeszt, słyną z ogromnej liczby dzieł sztuki publicznej. W przeciwieństwie do ich imponującej ilości i różnorodności stosowane techniki wizualizacji są raczej monotonne. Oprócz nostalgii widocznej w dziełach, które reprezentują naładowane emocjonalnie narracje o przeszłości, można także dostrzec obawę wobec nowych form i interpretacji, objawiającą się ciągłym nadmiernym powtarzaniem dobrze znanych symboli i przedstawień. Artykuł analizuje możliwe przyczyny niezmienności charakteru dzieł sztuki publicznej tego rodzaju pomimo rosnącej liczby i zróżnicowania ich inicjatorów.  Pod względem metodologicznym artykuł stanowi kontynuację prac autorki nad wieloma mniejszymi projektami i opiera się na literaturze przedmiotu, studiach przypadków oraz analizie deklaracji programowych i relacji medialnych dotyczących poszczególnych wydarzeń. Autorka prezentuje pomniki poświęcone powstaniu węgierskiemu 1956 roku wzniesione w Budapeszcie w latach 1989–2019, skupiając się na ich wymiarze symbolicznym i politycznym oraz kontekście fizycznym. Jak wynika z przedstawionej analizy, spektrum inicjatorów sztuki publicznej w Budapeszcie nadal nie jest zróżnicowane, a brak fachowej oceny również uniemożliwia zastosowanie współczesnych metod reprezentacji. Co więcej, ogół społeczeństwa nie odgrywa i nie jest w stanie odgrywać jakiejkolwiek roli w procesach upamiętniania. Obserwacje poczynione w artykule wskazują, jak w przedstawianym gatunku sztuki publicznej przejawia się nostalgia za chwalebnym (choć nieudanym) momentem historycznym oraz obawa wobec nowych form i interpretacji.

EN

Hungary, and especially its capital, Budapest, is famous for its vast number of public artworks. Unlike their impressive quantity and diversity, their representation techniques are rather monotonous. Apart from nostalgia apparent in those works that represent emotionally charged narratives about the past, we can also trace the anxiety of new forms and interpretations, manifesting itself in the constant over-repetition of well-known symbols and representations. The article investigates possible reasons behind the unchanging character of these public artworks despite the increasing number and variety of procures. In terms of methodology, this paper follows the author’s work on numerous smaller projects and draws on secondary literature, case studies, and content analysis of policy documents and media coverage of particular events. The article presents the memorials dedicated to the 1956 revolution erected in Budapest between 1989 and 2019, focusing on their symbolic and political dimensions as well as physical context. The investigation points out that the range of procurers of public art in Budapest is still not varied, and the lack of expert assessment also prevents contemporary representations. Moreover, the general public does not and cannot play a role in memorialization processes. The observations made in this paper suggest how this particular public art genre manifests nostalgia about the glorious (but failed) historical moment and anxiety of newforms and interpretations.

Keywords

PL

upamiętnienia powstania węgierskiego 1956 roku; Budapeszt; sztuka publiczna; rok 1989; postsocjalizm

EN

memorials of the 1956 revolution; Budapest; public art; 1989; postsocialism

• Publisher: Polska Akademia Nauk. Instytut Slawistyki PAN
• Journal: Sprawy Narodowościowe
• Year: 2023
• Issue: 55

Dates

published

2023

Contributors

author

Melinda Harlov-Csortán

• Apor Vilmos Katolikus Főiskola [Apor Vilmos Catholic College], Vác

• https://orcid.org/000000022945217X

References

• 1372/2018. (VIII. 13.) Kormány határozat a Steindl Imre Program harmadik ütemével kapcsolatos további döntések meghozataláról [1372/2018. (VIII. 13.) Government decision on making further decisions regarding the third phase of the Imre Steindl Program]. (2018). https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/2fbcee278585af54b8227cc1c30acaec8d151794/megtekintes
• 1991.évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről [Act XX of 1991 on the tasks and scope of authority of the local governments and their bodies, of the Commissioners of the Republic, and of certain centrally governed bodies]. (1991). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100020.tv#lbj45idd970
• 1992.évi LXXX. törvény a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről [Act LXXX of 1992 on the central budget of Hungary for 1993]. (1992). https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200080.TV
• 1994. évi CIV. törvény a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről [Act CIV of 1994 on the central budget of Hungary for 1995]. (1994). https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400104.TV
• 1996. évi XXX. törvény a Honfoglalás 1100. Évfordulójának Emléknapjáról [Act XXX of 1996 on the Commemoration Day of the 1100th Anniversary of the Foundation of the State]. (1996). https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600030.TV
• 2010.évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről [Act XLV of 2010 on the Testimony of National Unity]. (2010). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000045.tv
• 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról [61/2011. (VII. 13.) Government decision on the reconstruction of Kossuth Square, Budapest]. (2011). https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a11h0061.OGY
• Az 56-osok Emlékmű az 56-os téren (Gyurcsány Vaskeféje). (2013, July 1). Belváros, Budapest. http://belvaros.blogspot.hu/2013/07/az-6-osok-emlekmu-az-56-os-teren.html
• Berdahl, D., Bunzl, M., & Lampland, M. (2000). Altering states: Ethnographies of transition in Eastern Europe and the former Soviet Union. University of Michigan Press. https://doi.org/10.3998/mpub.15976
• Boros, G. (1994). Újabb pesti szobrok 10.: Emlékmű-metamorfózisok. Kritika, 22(11), 28–29.
• Boros, G. (1999). Köztéri művészet Magyarországon I–II. Beszélő: Új folyam, 4(6), 75–89.
• Boros, G. (2003). Trianon köztéri revíziója 1990–2002. Mozgó Világ, 29(2), 3–21.
• Boros, G. (2004). Őrzött-védett műtárgy – Az idő mókuskereke. Műértő. https://web.archive.org/web/20110706221046/http://artportal.hu/content/boros_geza_orzoettvedett_mutargy_az_ido_mokuskereke
• Boros, G. (2006). A tüntetőtábla-erdőktől a vascipőkig: Pauer Gyula köztéri művei 1988–2005. In A. Szőke & L. Beke (Eds.), Pauer (pp. 227–233). MTA Művészettörténeti Kutatóintézet.
• Brunnbauer, U. (2012). Remembering communism during and after communism (review article). Contemporary European History, 21(3), 493–505. https://doi.org/10.1017/S0960777312000318
• Budapest Főváros Önkormányzata. (2021). Köztéri Művészeti Koncepció 2022–2025. Munkaanyag. https://budapest.hu/Documents/civil_iroda/Budapest%20F%C5%91v%C3%A1ros%20%C3%96nkorm%C3%A1nyzata%20k%C3%B6zt%C3%A9ri%20m%C5%B1v%C3%A9szeti%20koncepci%C3%B3ja%20t%C3%A1rsadalmi%20egyeztet%C3%A9sre.pdf
• Budapest Galéria. (2022). Fővárosi tulajdonú köztéri művek Budapesten. https://budapestgaleria.hu/_/kozteri-muveszeti-osztaly/muvek-budapesten/
• Creed, G. W. (1998). Domesticating revolution: From socialist reform to ambivalent transition in a Bulgarian village. Pennsylvania State University Press.
• Farkas, V. (2020, June 7). Az ember hősi szobrának eltűnése. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/az-ember-hosi-szobranak-eltunese/
• György, P. (2000). Néma hagyomány. Kollektív felejtés és a kései múltértelmezés 1956–1989-ben (A régmúlttól az örökségig). Magvető Kiadó.
• Harlov-Csortán, M. (2023). The role of the location in forming the narration about memorials: Two representational squares in the Hungarian capital during the Cold War. In C. Voss, S. Ferhadbegović, & K. Kralová (Eds.), Memory cultures in Southeast Europe since 1945: Proceedings of the International Academic Week at Tutzing, October 2021 (pp. 201–218). Peter Lang.
• Harlov-Csortán, M., & Lajtai, M. (2018). Romák a budapesti köztérben. Tom Lantos Intézet.
• Humphrey, C. (2002). The unmaking of Soviet life: Everyday economies after socialism. Cornell University Press. https://doi.org/10.7591/9781501725722
• Illés, L. (1987). Történelmi emlékek, történelmi emlékhelyek: A magyarországi történelmi emlékhelyek országos katasztere. In A. Román (Ed.), Egri Nyári Egyetem (pp. 59–61). ICOMOS.
• Johnson, N. (1995). Cast in stone: Monuments, geography and nationalism. Environment and Planning D: Society and Space, 13(1), 51–65. https://doi.org/10.1068/d130051
• Józsa, K. (2018). Kortárs válaszok a múlt eseményeire: Építészeti megközelítések három fővárosi 1956-os emlékmű koncepciójában. BME TDK Portál. http://tdk.bme.hu/EPK/Kozepkritika/Kortars-valaszok-a-mult-esemenyeire
• Kertész, L. (2020, June 1). Kié itt a tér? A budapesti köztér, mint a demokráciadeficit lenyomata. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/kie-itt-a-ter-a-budapesti-kozter-mint-a-demokraciadeficit-lenyomata/
• Kocsis, M. (2017). Javaslat Lech Kaczynski szobor állítására. Budapest Főváros Közgyűlése. https://service-einfoszab.budapest.hu/api/dvd/142724
• Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben. (n.d.). https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A11K2320.MKA&targetdate=&printTitle=Magyar+M%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si+Int%C3%A9zet+%C3%A9s+K%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szeti+Lektor%C3%A1tus&getdoc=1
• Mélyi, J. (2010a). A jövő alulnézete – Duna-parti szobrok 3. A Szabadság hídtól a Lágymányosi hídig – Gőbölyös Luca fotóival. Artmagazin, 8(4), 22–27.
• Mélyi, J. (2010b). A torzuló duna-korzó – Duna-parti szobrok 1. Artmagazin, 8(2), 16–23.
• Mélyi, J. (2022). Mit (nem) állítunk? Köztéri átalakulások a Duna-parton Szász Lilla fotóival.Artmagazin, 20(5), 48–52.
• Nagy, G. (2021, September 25). Telitődés és kihívás: Beszélgetés Mélyi Józseffel a Főváros most zajló elékműprojektjéről. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/telitodes-es-kihivas-beszelgetes-melyi-jozseffel-a-fovaros-most-zajlo-emlekmuprojektjerol/
• Németh, M., & Ungváry, K. (2020, July 21). Van értelme ledönteni a történelmi szobrokat? – interjú Ungváry Krisztiánnal. Alfahír.hu. https://alfahir.hu/hirek/szobor_szobordontes_tortenelem_ungvary_krisztian_interju_emlekezetpolitika
• Pálffy, K. (2012, August 19). Miért rosszak a köztéri szobrok? Új Szó online. https://ujszo.com/kozelet/miert-rosszak-a-kozteri-szobrok
• Pető, A. (2021). The new monument of victims of military sexual violence in Budapest. Hungarian Studies Review, 48(2), 209–215. https://doi.org/10.5325/hungarianstud.48.2.0209
• Pikó, A., Bauer, T., Mélyi, J., & Pótó, J. (2019). Szobrok az emlékezetben: Kerekasztal beszélgetés. Mozgó Világ. https://mozgovilag.hu/2019/08/07/szobrok-az-emlekezetben/
• Pótó, J. (1994). Emlékmű és propaganda. História, 16(4), 33–35.
• Pótó, J. (2020, June 25). Mennyire legyünk naívak? – Köztér, emlékezet, hatalom Magyarországon. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/mennyire-legyunk-naivak/
• Rab, L. (2005). Ötvenhatos emlékmű 650 millióból. Népszabadság. https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10127
• Rainer, M. J., Litván, G., Kozák, G., & Bak, J. M. (1991). Az 1956-os magyar forradalom: Reform, felkelés, szabadságharc, megtorlás. Tankönyvkiadó.
• Roberts, A. (2004). The state of socialism: A note on terminology. Slavic Review, 63(2), 349–366. https://doi.org/10.2307/3185732
• Schrődel, N. A. (2017). Budapest Településképi Arculati Kézikönyve. https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/Budapest%20telep%C3%BCl%C3%A9sk%C3%A9pi%20arculati%20k%C3%A9zik%C3%B6nyve.pdf
• Senie, H. F. (2008). Reframing public art: Audience use, interpretation, and appreciation. In A. McClellan (Ed.), Art and its publics: Museum studies at the millennium (pp. 185–200). Blackwell Publishing. https://doi.org/10.1002/9780470775936.ch9
• Smith, L., & Campbell, G. (2017). ‘Nostalgia for the future’: Memory, nostalgia and the politics of class. International Journal of Heritage Studies, 23(7), 612–627. https://doi.org/10.1080/13527258.2017.1321034
• Szabó, M. (1991). A magyar történeti mitológia az első világháborús emlékműveken. In Á. Kovács (Ed.), Monumentumok az első háborúból (pp. 46–63). Corvina Kiadó.
• Szegedy-Maszák, Z. (2021, July 14). “Vannak, akik szinte minden emlékműre feloldozásként tekintenek” – Beszélgetés James E. Younggal. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/vannakakik-szinte-minden-emlekmure-feloldozaskent-tekintenek-beszelgetes-james-e-younggal/
• Újvári, G. (2014, February 19). Így emlékeznek ők. Mandiner. http://mandiner.blog.hu/2014/02/19/igy_emlekeznek_ok_magyar_torteneszek_kedvenc_emlekmuvei_ii
• Valentine, J. (2004). Art and Empire: Organisational mediation, aesthetic autonomy and contextualising practices. In J. Harris (Ed.), Art, money, parties: New institutions in the political economy of contemporary art (pp. 187–214). Liverpool University Press.
• Wehner, T. (2001). Budapesti szoborművek: Szubjektív művészeti naplójegyzetek, 1997–1999. Budapesti Negyed, 2001(2–3). https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/wehner.html
• Wehner, T. (2020a, May 23). A budapesti emplékmű- és szobor-túltermelési válság és felszámolása. Artportal.hu. https://artportal.hu/magazin/a-budapesti-emlekmu-es-szobor-tultermelesi-valsag-es-felszamolasa/
• Wehner, T. (2020b, July 12). Szobortündérkék Magyarországon. Demokrata. https://demokrata.hu/magyarorszag/szobortunderkek-magyarorszagon-265973/

Identifiers

DOI

10.11649/sn.3003

Biblioteka Nauki

52157921