Experiences od open and closed list local taxes in Hungary with special regard to the effects of the COVID19 pandemic

• Authors: Péter Bordás

Abstracts

EN

Local taxes account for a significant share of the revenue of Hungarian local governments. In the system developed after the transition to democracy in 1990, local governments were granted the right to set a tax on a closed list, which was supplemented in 2015 by a right to set a tax on an open list. In the case of traditional local taxes, the tax capacity of local government differs greatly, that generates a significant issue in the self-government system. In addition, we can see differences within local taxes, as the role of the business tax is much stronger than other taxes. Dealing with the different resource-generating capabilities that are essential to provide public tasks of the same quality is a systemic regulatory problem. With the introduction of the settlement tax in 2015, Hungarian self-government expected to be able to increase their own revenues and thus their financial independence. But it soon became apparent that in practice there were several regulatory obstacles to achieving this, so the hopes diminished. By now, it has also become clear that the settlement tax did not introduce a significant change in this area, even more, it has damaged the previous revenue structure. The measures adopted during the pandemic in the past year and a half required new regulatory solutions, that also affected the system of local taxes.

Keywords

EN

local taxes; settlement tax; self-governments; financial autonomy; COVID19

• Publisher: Katolicki Uniwersytet Lubelski Jana Pawła II
• Journal: Review of European and Comparative Law
• Year: 2022
• Volume: 50
• Issue: 3
• Pages: 181-199

Dates

published

2022

Contributors

author

Péter Bordás

• University of Debrecen

• https://orcid.org/0000000291298863

References

• Bird, Richard. “Threading the fiscal labyrinth: some issues in fiscal decentralization.” National Tax Journal, no. 2(1993): 207–272.
• Bordás, Péter. “Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése.” Közjogi Szemle, no. 2. (2017): 56–64.
• Csink, Lóránt. “Az önkormányzati adóhatóság teljhatalma, avagy a települési adó alkotmányellenessége.” Pázmány Law Working Papers, no. 10(2016): 1–11.
• Gregóczki, Etelka. “A helyi adók és a gépjárműadó – a helyi adók tervezése, beszedése, gazdasági szerepe.” In Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás – közpénzügyek és államháztartástan II., edited by Csaba Lentner,703–730. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó, 2015.
• Kecső, Gábor and Tombor Csaba. A helyi adók szabályozása és joggyakorlata magyarországon külföldi kitekintéssel – különös figyelemmel az iparűzési adóra és a helyi vagyonadók arányosságára, 22–35. Budapest: DHKFA, 2020.
• Kecső, Gábor. “A kúria kibontakozó gyakorlata a települési adóval kapcsolatban.” Új Magyar Közigazgatás, special issue (2016): 19–25.
• Kovács, Gábor. “Helyi önkormányzatok: a saját bevételek szerepe a finanszírozásban.” In Növekedés és egyensúly: a 2013. június 11-i Kautz Gyula emlékkonferencia válogatott tanulmányai, edited by Anikó Tompos and Lívia Ablonczyné Mihályka, 45–52. Győr: Széchenyi István Egyetem, 2014.
• Lovas, Dóra. “Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése.” KÖZJAVAK, no 1. (2021): 48–50.
• Musgrave, Richard. The theory of public finance. New York: MCgraw Hill, 1959.
• Németh, Ilona and Halkóné Berkó, Katalin, ed. A helyi önkormányzatok adóztatási gyakorlata. Az állami számvevőszék elemzése, 19–20. Budapest: Állami Számvevőszék, 2021.
• Oates, Wallace. “An essay on fiscal federalism.” Journal of Economic Literature, 37, no. 3 (September 1999): 49.

Identifiers

DOI

10.31743/recl.13507

Biblioteka Nauki

2129152